A terhességi hányinger és hányás a várandósok több mint felénél előfordul, és jelentős hatással lehet a kismamák életvitelére. Bár e tüneteket sokszor „reggeli rosszullétként” emlegetik, bármelyik napszakban előfordulhatnak.
A szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti az antipszichotikumok alkalmazásának kockázatait terhességben. Minden várandós pszichiátriai betegnél gondosan mérlegelni kell a farmakoterápia előnyeit és hátrányait, valamint az antipszichotikumok elhagyásával járó relapszus következményeit. A kongenitális malformációkért, valamint a perinatális szövődményekért nemcsak a gyógyszerek, hanem a fennálló pszichiátriai zavar, a non-compliance, valamint az esetlegesen társuló szerabúzus is felelős lehet. A teljes körű tájékoztatásba a betegen kívül a közvetlen hozzátartozót is célszerű bevonni, ami elősegíti az optimális döntés meghozatalát.
A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcsőzetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.
A hipertireózis oka a pajzsmirigyhormonok fokozott termelése vagy a tárolt pajzsmirigyhormonok fokozott felszabadulása, de származhatnak a hormonok pajzsmirigyen kívüli forrásból is. A fokozott termelés leggyakoribb oka a Basedow- (Graves-) kór, a toxikus multinoduláris golyva és a toxikus adenóma. A fokozott passzív felszabadulás fő oka fájdalommentes tireoiditisz vagy Hashimoto-betegség. A pajzsmirigyhormonok fokozott termelése kezelhető tireosztatikus szerekkel, a mirigy radiojódos ablációjával vagy sebészi tiroidektómiával. Az elsőként választandó módszer függ a diagnózistól, az esetleges ellenjavallatoktól, a hipertireózis súlyosságától és a beteg preferenciáitól.
A várandós nők életminőségét jelentősen és súlyosságától függő mértékben rontja a terhességi hányinger és hányás, ezek enyhítésében nyújthat segítséget a Royal College of Obstetricians and Gynecologist (RCOG) most közzétett útmutatója.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVIII. évf. 3. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2016-05-30
A fogamzóképes korú nők körében gyakoriak a görcsrohammal járó betegségek. Az Egyesült Államokban körülbelül 500 000 reproduktív korú nőt diagnosztizáltak ilyen kórképpel. A becslések szerint a görcsrohammal járó kórképek 100 nőre számítva 3−5 szülést érintenek, ám a pontos incidencia nem ismert.1
A terhességi hányás kezelésében alkalmazott metoclopramid nem fokozza a halvaszülés, a súlyos fejlődési rendellenességek és a spontán abortuszok előfordulási esélyét – hozták nyilvánosságra a JAMA című lapban.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XV. évf. 2. szám
OTSZ Online
2013-05-08
A hyperemesis gravidarum súlyos szövődményekhez is vezethet azon túlmenően, hogy rontja az életminőséget. A nem gyógyszeres és gyógyszeres módszereket egyaránt felölelő lépcsőzetes megközelítés az orvosnak és betegének egyaránt segítséget nyújthat a terhességgel összefüggő émelygés kezeléséhez.
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás X. évf.5. szám
OTSZ Online
2006-09-01
Bevezetés A terhesség a tápcsatorna vonatkozásában is rendkívüli, tehát „más” állapotnak tekinthető. A terhességre fontos hormonális és lelki változások jellemzőek – az előbbiek például befolyásolják az alsó nyelőcső sphinchter tónusát, továbbá a bélhuzam motilitását –, ugyanakkor nem elhanyagolható a medencében fokozatosan növekvő „térfoglalás” mechanikus hatása sem. Ebből a szempontból természetesen lényeges különbség van az első harmad és a harmadik trimeszter között, hiszen a terhesség előrehaladtával a zsigerek helyzete változik, növekszik a hasűri nyomás és a kismedencében eltérő mértékű vénás pangás is észlelhető. A hasi fájdalom, diszkomfort megélése, megítélése, objektivizálása egyénenként nem terhes állapotban is igen különböző lehet, hát még a terhesség idején. A terhességre általában a táplálkozási szokások változása is jellemző, korábban kedvelt ételek undort válthatnak ki, míg más ételekkel kapcsolatban „kívánósság” léphet föl, mindez szintén befolyásolhatja az addigi emésztési rendet, növelheti a tranzitidőt, más esetekben az átlagosnál nagyobb súlygyarapodást idézhet elő. Fontos lelki momentum a terhesség során a gyógyszerek okozta lehetséges magzati ártalomtól való félelem, ezért a kismamák gyakran még az ártalmatlan készítményeket sem merik bevenni, ami egyes tünetek súlyosbodását okozhatja. A különböző, a graviditással kapcsolatba hozható gasztrointesztinális eltérések, panaszok, kórképek három fő csoportba sorolhatók:
1. specifikus módon a terhességhez köthető kórképek: hyperemesis gravidarum, terhességi cholestasis, HELLP szindróma stb., 2. a terhesség során esetlegesen jelentkező vagy gyakrabban előforduló kórképek, tünetek: nausea, refluxbetegség, fekélybetegség, székrekedés, aranyeresség stb., 3. korábban fennálló gasztrointesztinális kórképek aktivitásának, lefolyásának változása a terhesség kapcsán: gyulladásos bélbetegségek, primer biliaris cirrhosis stb.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.